ÉDES TEHER VAGY TERHES GYÖNYÖR?

Terhes-e a nő, ha babát vár? Projekt-e a baba vagy áldás? Élhetünk-e egy új élőlénnyel a pocakunkban “normális” életet, vagy gyökerestől változtassuk meg az életünket, hogy megfeleljünk a társadalmi félreértéseknek, féligazságoknak, ijesztgetéseknek és babonáknak? Van-e egyáltalán alapja annak, hogy a babavárás egyre kórosabb állapotnak számít? Hogyan segítsük ezekben a hónapokban azt, hogy örömben, szeretetben gömbölyödjön az a pocak és ne szorongással tápláljuk magzatunkat…?

A várandósság nagy misztérium… megfogant a mag, és szárba szökik. A nő teste percről percre változtatja formáját, alakját, pillanatok alatt formálódik nemcsak a teste, hanem a lelke és az érzelmei egyaránt…

Egyik pillanatban a legboldogabb nő, a másikban zokogva üvölti bele félelmeit a párnába, amit a kívülállók nem annyira tudnak hova tenni.

Ráadásul a félidő körül, hamarabb vagy később is lehet, megmozdul valami ott benn, teste legmélyén és megváltozik minden, ami addig volt. Ez a perc után másként ragyog a Nap az égen és másképp kacsint a Hold, más a színe a Földnek és a szivárvány is szikrázóbb lesz.

Kicsit az instant világnak az a hátránya, hogy azonnal az eredményt akarjuk. Gyorsan-gyorsan, most, azonnal..

És ez a sürgetés a várandósságból is egy folymatos célirányos elváráshalmazt csinál.

Pedig olyan szép a nő, amikor babát vár. Mint a lefeketébb, leggazdagabb Föld, megvastagítja a méhfalát, amibe beágyazhat a magzat és megbújhat, fejlődhet, erősödhet addig, amíg magától életképessé nem válik… Mint a Hold, egyre inkább telik, kerekebb, fényesebb, lágyabb lesz. Kipirul az arca, csillog a szeme, kerekedik a melle és olyan mennyei aura lengi körül, ami mássá teszi, mint azelőtt. Megteremti maga körül a fészket, amibe beleszüli gyermekét, nem csak a fizikai síkon, hanem érzelmileg és szellemileg is. Mert a nő, ha várandós holiszikus. Egészben látja a világot, nem csak a felszínt kapargatja, mélyre néz… Ebből a mélységből hozza fel azt az ősi bölcsességet, amit ősanyáitól örökít át az utókornak…

Ez az óra arról szól, hogy hogyan találjuk meg a gyönyört a szépséget a várandósságban. Milyen tehnikáink vannak arra, hogy jobban együttműködhessünk a testünkkel, lelkünkkel, érzelmeinkkel. Érintünk pár banális kérdést is, hogy mit vegyünk fel, hogyan legyünk kényelmesen a testben és pár eszmei gondolatmenet is less, pl.hogyan teremtsünk stabil érkezést a családnak. Nem igérem, hogy mindezt humor és szarkazmus nélkül át tudom nektek adni, mert a lazulás egyik legegyszerűbb módja a nevetés. És amikor együtt nevetünk életünk kihívásain, már félúton vagyunk a tökéletes megoldáshoz…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük