NAPELEMMEL MŰKÖDÖK

Dézsi Réka válaszol
 

Mikor nevettél utoljára úgy igazán, teljes szívből? 

Az az igazság, hogy én sokat nevetek, és mindig szívből, ehhez szerencsére kiváló partnereim a gyerekeim, akiket rendkívül frappáns humorral áldotta meg az Úr. Úgyhogy nálunk nincs nap nevetés nélkül.

Mikor sírtál utoljára?

Ma délelőtt moziban voltunk a lányommal és megnéztük az Így neveld a sárkányodat harmadik részét. Természetesen a sírásig hatódtam ezen a mesefilmen is, mint minden érzékenyebb szituációban. Régebb sosem sírtam, de ma már örömmel vállalom az érzéseim ebben a formában történő kibuggyanását is.

Min tudsz igazán felháborodni?

Az emberi butaságon és rosszindulaton. Hosszú évekig voltam az Igazmondó juhász subájában, mára már csak ritkán kerül rám. Kerülöm azokat az embereket, akik nem tiszta szándékkal közelednek hozzám, és igen, időnként felveszem a kesztyűt.

Minek tudsz leginkább örülni?

A szabadságnak, a szeretetnek, a tavaszi napsütésnek. Bár lehet, hogy ezek közhelyesen hangzanak, de menthetetlenül romantikusan érzékeny lélek vagyok, aki napelemmel működik.

Kit szeretsz a legjobban a világon? Hogyan zajlott a legutóbbi találkozásod vele?

Őszintén vagy illemtudóan válaszoljak? Maradok az őszinténél… Magamat szeretem a leginkább, mert hiszem, hogy csupán azt tudom adni, amiből nekem sok van. Természetesen a ranglétra ugyanezen fokán vannak a gyerekeim és a családom is. Minden alkalommal meglepem magam, amikor újabb és újabb váratlan helyzetben találom magam idegenként a saját szememben…

Mi az a tevékenység, amibe a leginkább bele tudsz feledkezni? Mikor űzted
utoljára?

A munkám, a hivatásom teljesen elsodor. Nem egyszer fordul elő, hogy reggel leülök a kávémmal a gép elé, és 4-kor eszmélek fel, hogy majdnem eltelt a nap, amikor hazajön valamelyik csemetém. Emellett nagyon szeretek gokartozni, tekézni és lőni, bár ezen tevékenységek közül egyik sem tütüszoknyás…

Gondolj arra, amire a legbüszkébb vagy. Mi az?

Büszke vagyok a családunkra. A két gyerekemre és az anyaságomra. Arra, ahogyan kapcsolódunk egymáshoz és arra, ahogy a konfliktushelyzetekben reagálunk. Épp ma dicsértem meg a lányom, aki egy barátnőjével kialakult helyzetet csodásan, asszertíven oldott meg, hogy még nekem is leesett az állam.

Mikor voltál a legboldogabb?

Nem tudok sorrendet összerakni. Boldog voltam akkor, amikor megszületett az öcsém, amikor először repültem, boldog voltam, amikor először fogtam a kezemben a gyermekeimet, amikor elkészült az otthonunk és gyökeret eresztettem… De leginkább azokban a pillanatokban vagyok boldog, amikor erre nincs különösebb okom… Amikor gyomlálunk a kertben, és hirtelen odabújik hozzám valamelyik gyerek, amikor ülünk az autóban és maximum hangerőn éneklünk valami őrült dalt, vagy egyszerűen akkor, amikor az esti lefekvésnél még berohannak egy extra puszira…

Mikor voltál a legboldogtalanabb?

Határozottan akkor, amikor elváltam, és az azt követő években, amíg meg nem tudtam gyászolni a házasságunkat. Leírhatatlan volt a fájdalom, ami akkor magával ragadott. Nemcsak magam miatt, hanem a gyerekeim miatt is, a betanult szociális minták, a Skarlát betű beégett nyoma, minden fájt… Kívül-belül, mint József Attilának. Aztán egyszer csak elmúlt, és már csak emlék a fájdalom, felülírta az élni akarás.

Egyedülálló anyaként mi volt a legfontosabb amit megtanultál?

Hogy nem kell annyira komolyan venni az életet. A kényszerességem eltűnt, nem akarok már tökéletes lenni, csak örülni mindennek ami van, mert a Most Most van, és olyan hamar elröppen a pillanat.

És anyaként egy patchwork családban?

Ugyanezt. Hogy egy gyerek áldás, függetlenül a csatornától, amin érkezik.

Hogyan látod a közös jövőnket a Földön?

Az én romantikus illúziómban a Föld a szeretet és elfogadás bolygója, ennek a lépésein dolgozunk most.

Mi a legfontosabb, amit tanultál eddig az életben?

Azt, hogy nincs jó és rossz döntés, vannak döntések, következményekkel. Amíg a szándék tiszta, addig nincs nagy baj.

Mit mondanál annak, aki most szokik rá a cigire?

Azt, hogy tegye, próbálja ki, érezze meg az érzést, majd keresse meg a kompenzálandó függőségét, az előnyöket-hátrányokat, ami a cselekedete mögött van, és döntsön.

Milyen tanácsot adnál a 10 évvel ezelőtti énednek?

Nyugi, van élet a válás után.

Kit vagy kiket tartasz hősnek a mindennapi életben?

Minden egyes embert hősnek tartok, mert a maga módján ahányan vagyunk annyi harcot vívunk, önmagunkkal, a világunkkal, egymással, félelmeinkkel, démonainkkal.

Melyek szerinted egy férfi legfontosabb tulajdonságai?

Szerintem nemtől függetlenül az ember legfontosabb tulajdonsága az őszinteség és a bátorság. Egy férfi szerintem legyen sármos, udvarias, gyengéd, odafigyelő, higgyen önmagában, az Isteni gondviselésben, és semmiképp ne legyen lusta, meg buta, és ne akarjon versenyezni a nővel.

Melyek szerinted egy nő legfontosabb tulajdonságai?

Ízlelgetem ezt a kérdést… Bár leírtam a férfi oldalt, most kicsit megtorpanok… Mert a felszínt le tudom írni, de azt, hogy ott mélyen mitől nő a nő, nehéz szavakba önteni… A nő gyengéd és erős, érzelmes és áradó, nevető és ölelő, őszinte és titokzatos, rugalmasan kezeli az élet kihívásait, hisz és bízik, és soha nem adja fel.

Melyek szerinted egy férj legfontosabb tulajdonságai?

Az őszinteség, a hűség, a szeretet és a megújulásra való hajlam, ugyanúgy, mint a feleségnek.

A jó- vagy a rosszleány szerepét választod általában?

Helyzetfüggő. Általában, ha bizonytalan vagyok, vagy nagyon kényelmetlen számomra az adott szituáció, felveszem a vasasszony szerepet, ami szerencsére egyre ritkább, sokat javult a rugalmasságom az elmúlt években. Alapjáraton jó vagyok, és tiszta szívvel közeledem az emberekhez.

Szerinted honnan kezdve lesz közösség egy csoportból?

Ha van közös cél, közös irány és közös alapok.

Mit a legnehezebb kihozni az anyákból, az anyasággal kapcsolatos workshopjaidon?

Nehéz róluk lehámozni az elvárásaikat és a rózsaszín elképzeléseiket az illuzórikus anyasággal kapcsolatban.

Az életedben milyen formában jelenik meg az agresszió, és hogyan állsz hozzá?

Szublimálok, ventillálok és sokat nevetek…

Harcolsz valami mellett?

Én békés harcos vagyok, a nőkért harcolok, a földi boldogságért, az egyenlőségért, az egészségért, a testi-lelki-szellemi harmóniáért. Kiállok az eszméim mellett, a szeretteim és a családom mellett. Odateszem az energiáim és a fókuszom, amit növelni akarok, és az nem kevés.

És valami ellen?

Tudatosan nem teszek energiát abba, amit szeretnék eltűntetni. A másik oldalt erősítem, míg emez eltűnik magától.

Mi az, ami a mindennapokban segít egyensúlyban maradni?

A belső bölcsességem és az intuícióm.

És mi az, ami megbontja ezt az egyensúlyt?

Ha elsodor az érzelem

Mi a véleményed arról, amikor az apa marad otthon a kisgyerekkel, az anya helyett?

Szerintem nem anya helyett marad otthon, az apa és az anya mindketten szülei a gyermeknek, és van olyan élethelyzet, amikor egyikük vagy másikuk áll inkább bele az otthoni feladatok ellátásába. Minden történet más, és kívülről megítélni egyiket sem lehet.

Mit jelent számodra az Új Egyensúly? 

Kapcsolódást, barátságot, új szempontokat, látószög tágítást

Melyik csakrában van dolgod életed jelenlegi szakaszában?

Én a szívcsakrában vagyok most, meg a torokban. Megérzem és kimondom, ami belül kavarog. Ennek van, aki örül és van, aki kevésbé.

Ki a kedvenc szerződ, és miért ajánlod?

Ez velem együtt változik, hogy éppen kitől kapom meg azt a mondatot, amire pont akkor szükségem van.

Mi az, amitől a legjobban félsz?

Éveken keresztül féltem attól, hogy nem tudom a gyerekeim felnevelni, hogy nem tudom az anyagi biztonságot megteremteni. Aztán rájöttem hogy minél inkább ezen görcsölök, annál jobban terelem magam ebbe az irányba, a félelem spirálja majdnem bedarált. Aztán egyszer csak egy mély levegővel átadtam magam a gondviselésnek, azóta nem félek, csupán csak élek.

Hol élnél a legszívesebben?

Itt, mert nekem itt jó. Elég sokat költöztem életem során és megtaláltam azt a környezetet, amiben boldogok vagyunk, persze ez nem jelenti azt, hogy pár év vagy évtized múlva nem váltanék majd.

Történt-e az életedben igazi csoda, amire nem számítottál?

Az, hogy minden nap felébredtem eddig, már csoda. Viccet félretéve a legutóbbi az volt, amikor a legváratlanabb pillanatban, a leglehetetlenebb helyzetben találkoztam valakivel, aki visszaadta a hitem az érzéseimben, és abban, hogy létezik az a férfi, akire a lelkem is rezonál. Az, hogy ez a földi létben nem a megfelelő időpontban jött, más kérdés: az a következő csodára való lehetőség.

Mi az, amit sajnálnál, ha kimaradna az életedből, ha ma meghalnál?

Az, hogy nem táncolhatok a gyerekeim esküvőjén, vagy nem lehetek ott az unokáim születésénél.

Ha 3 szóban kellene összefoglald önmagadat, aki itt és most Te vagy, mely szavak lennének?

Szenvedélyesen vadócan Nő.

Ha választhatnál, mi lenne a soundtrack-je ennek az interjúnak?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük