AZ ANYASÁGOT SEHOL SEM TANÍTJÁK

Az anyaság teljes embert, maximális odafigyelést kíván. Sőt, gyakran egy ember kevés ahhoz, hogy a gyerek körül minden zökkenőmentesen menjen. És nem is beszéltünk arról, hogy mi van akkor, amikor egy anyára kettő, három vagy több gyerek is jut. Meg a háztartás és a bevásárlás, a gyerektaxizás és a programszervezés. És ennek semmi köze a szülés előtti élethez…vagy mégis?

Vizsgáljuk meg az anyaságot egy picit egy másik szempontból. Természetesen általánosítások nélkül. Megszületik egy lány. Legyen a neve Sárika. Aztán óvodába majd iskolába jár, alig 7-8 éves, amikor a játék helyett a tanulásra terelik. Gyorsan kirángatják a testéből, és minden ingert az agya kezd el kapni… Hiszen az a fontos, hogy karrierje legyen. Megszűnik a kapcsolat a testével, minden tevékenység vagy folyamat algortitmusokká, agyi hullámzássá alakul át.

A suli után jön a főiskola, tanulás, oktatás meg a többi. Randizgat. Ismerkedik. Találkozik azzal, aki mellett el tudja képzelni az életét. Aztán rájön, hogy ő nem az a királyfi, akiről a gyerekkori mesék szóltak. Majd eltelik 3o év, mire úgy érzi, most stabil, független, önálló nő, felsővezető, nap nap után megküzd a férfivilág összes játszmájával, és igen sok esetben győztesnek is érzi magát.  Női szerepeiben bizonytalan, küzdősport a hobbija és kevés olyan férfi mozog körülötte, akit ne tudna egy percen belül teljesen kasztrálni.

Aztán egyszer csak mégis beesik a Férfi, aki egy pillanatra félrebillenti az addigi rózsaszín ködöt, és gyorsan ’babaprojektbe’ kezdenek. Persze-persze… már benne vannak a korban, meg úgy az igazi az élet, ha az ember lányának gyereke születik… hiszen a család az kérem szépen, mégiscsak az önmegvalósítás csúcsa….

Persze-persze…DE!!!! Sárikának soha senki nem tanította meg, hogy hogyan üssön össze egy rántottát… nem látta édesanyját mosni, sőt, azt sem nagyon látta, hogyan került a vasalt ruha a szekrényébe… ’Tanulj lányom, legyen valaki belőled’. Lett is, topmenedzser. Naponta pillantások hada legyezi az egóját, és emberek fagynak le tőle időnként… pontosan megtervezi minden hetét, napját, óráját…

És megszületik a Gyerek. Azt, hogy hogyan fogan, és hogyan születik, most nem részletezem, legyen elég annyi infó, hogy áttolódik a szülése alagútján, irreális félelmekkel és elvárásokkal harcolva, ami az addigi összes démonját felülírta.

És hazamegy a szülés után… fogalma sincs mit kezdjen azzal a 3,5 kilós poronttyal. Azt, amit emberek nagy csoportja soha nem tudott elérni nála, hogy meggondolja magát vagy eltérjen a tervtől a baba egy mosollyal vagy egy apró sírással elrendezi. Amikor azzal szembesül, hogy a harmadik napon az egója maradékát dobja ki a kakis pelenkával megtorpan… Tényleg ezt akartam, tényleg ezt vártam?

Nem és mégis igen… Nincs még egy olyan transzformáció, mint Lányból Anyává lenni. Ez a legmélyebb beavatás, amit egy nő megélhet. Sára azt a döntést hozta, hogy bepótolja mindazt, amit gyerekkorában kihagyott, újradolgozza az elvárásait és az anyaság megújulásával egyszerre ő is felnő. Sárikából Sára lesz. Csodálatos pillangó, aki elsőre bizonytalanul, de később egyre bátrabban libbenti szárnyait. 

Belenő az anyaszerepbe, és megtanul mellette Nőként élni. Hiszen a főiskolán erről nem volt szó. Ez kimarad a tanyanyagból. Senki nem tanítja meg neki, hogyan ossza be az idejét, hogyan élje túl a nemalvást hetekig, hogyan őrizze meg önmagát, amikor összedőlni látszik körülötte minden. Autodidakta módon megtanul osztódni, biztonságot adni, vigyázni, félkézzel enni és gépelni… Mert az Ő anyasága az övé, akárhogyan is csinálja. Szíve joga önmagához hűen anyáskodni, ahogy nekik jó. Mert erre nincs recept. Nincs tuti módszer. Csak egyik nap a  másik után. Tervek, precíz kimutatások helyett pihe puha illatos lábacskák és fogak nélkül vigyorgó szájak.

Persze, vannak teljesen más élettörténetek, életdinamikák is. Ez csak egyik lehetőség. A játszmák és megoldások tárháza végtelen.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük